Süttő község

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Komárom-Esztergom megye
Kistérség: Esztergomi kistérség
Lakosság: 2011 fő
Terület: 34.51 km²
Népsűrűség: 58,27 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 33

Fekvése

Süttő kapubejárat Szobor a Szent István parkban

Komárom-Esztergom megye északi részén, a Gerecse nyúlványai mellett fekvő Duna-menti település. Lábatlan 4 km, Nyergesújfalu 9,5 km, Neszmély 9,5 km, Komárom 26 km, Tardos 13,5 km távolságra található.

Nevének eredete

Nevét az itt a Dunána ömlő patak régi Séd nevéről vette: Séd-tő:Séd patak töve. Innen ered mai neve: Süttő.

Története

Süttő és környéke ősidők óta lakott hely. Területén kora-kőkori, bronzkori, vaskori leleteket: kora vaskori halomsírokat (tumulusokat) tártak fel.

Az oklevelek először 1295-ben említették, nevét ekkor Sedthw,(Sédtő),1335-ben Sed (tu) alakban írták.

1335-ben Szák nemzetség-beli Süttői András és fiai Murony (Békés vármegye) birtokosai; közülük János 1335-ben királyi ember Barancsföldén (Komárom vm.)

Károly Róbert király elveszett oklevele szerint András fia János Süttőt Csór nemzetség-beli Péter fia Tamásnak adta zálogba, majd Tamás megszerezvén, határait megjáratta.

Süttő a török uralom alatt is lakott hely maradt, de kevés lakosa miatt Süttőt is újratelepítették.

A lakosság egyik érdekes, régi foglalkozása a kőfaragás és a kőfejtés volt. Itt fejtették a híres süttői vörösmárvány-t, melyet már Mátyás király idejében is bányásztak itt. Ebből épült a visegrádi palota díszkút-ja is.

A süttői bányákat a XVIII. század vége óta egy ideig olasz kőfaragók (marmorario) bérelték.

A lakosságnak a kőfejtésen, kőfaragáson kívül további munkát adott még a Nagy-Gerecse -ig lenyúló határ hatalmas erdőinek művelése is.

A süttő környéki szőlők bora a neszmélyihez hasonló minőségű.

A szőlőkben még helyenként láthatók az úgynevezett bálványprések. Ezek közül némelyik a XVIII. századból származik. Ezek a régi szőlőművelő kultúra emlékei.

Nevezetességei

Rákóczi hárs (törzsátmérője 7 m körüli)
Süttői vörösmárvány (generációk óta helyi családok bányásszák és dolgozzák fel)

Következő községek

További községek